A 2010-es Év Háza díj után keresett meg minket egy Nagy-Britanniából hazaköltöző család a tervezési feladattal. A helyszín Izbégen az egyik utolsó üres telek a Bükkös-patak partján, igen erős természeti környezet. A településrész építészetileg igen heterogén épületek együttese, a tégla és kőtámfalakhoz hasonlóan a mi vakolatlan téglaépületünk is nekifeszül a maga L-alakjával a domboldalnak, teret szakít ki belőle maga és használói számára. Low-tech anyagok, mint vastag cellulóz szigetelés, bontott tégla jellemzik a házat s az építtető kérésére high-tech gépészet, így hőszivattyú, hővisszanyerős szellőztetés, passzívház kandalló került a házba. Mint kiderült utóbbi önmagában ellátja a ház fűtését, így a tervezés során tett javaslataink mind beigazolódtak.
Az egyszerű épülettömeg egy körbejárható hálótömböt, egy bejárati nyaktagot és egy nagy belmagasságú lakókonyhát rejt. A patak felé néző nagyméretű kéménytest s a visszafogott formálás okán az építkezés során a környékben sétálók valamiféle szakrális funkciót sejtettek a falak mögött, s ezt szóvá is tették az tulajdonosoknak.
Az épület 2014-ben Pest Megyei Építészeti Nívódíjat kapott, publikálva lett több folyóiratban, így a Magyar Építőművészetben és az Országépítőben is, legutóbb Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező forgatott a házról.
